Gears of War 4 xbox ONE:
A történettel kapcsolatban a legfőbb panaszom, hogy jóval kisebb ívű, mint a mindig extrém hangos, mindig valami extrém monumentálisra törekvő eddigi Gears of Warok – miközben azért igyekszik megtartani ugyanazt a nagypofájúságot, ami jellemző volt az irányítható karakterekre. Ez pedig elég furcsán veszi ki magát, amikor az elég zavarosan induló történetben fiatal, makulátlan frizurával rendelkező hőseink először lopni igyekeznek egy robotok által épp megtisztított, újjáépített városból. Igen, 25 évvel járunk a végső „győzelmet” követően, amikor Sera lakossága megpróbál visszatérni, ha nem is a régi korok grandiózus pompájához, de legalább a viszonylag biztonságos élethez.

JD Fenix – eddigi hősünk, Marcus fiacskája –, barátnője, Kait, illetve Del nevű haverjuk viharzik végig a történeten, ami a tolvajlás után viszonylag egyszerűen folytatódik: először Kait elrabolt anyja után kajtatunk, majd az ebben segítő Marcust is elcsaklizzák a gonoszok, és így már két mentőakciónk fut párhuzamosan. A kampány végére hiába végzünk több száz szörnyeteggel, hiába tisztítunk meg egy rakás Swarm-fészket (a Locust és a Lambent után most épp ezen a néven futnak a földalatti lények, akikbe ezúttal nem kevés Alien-íz is került), és hiába szedünk darabokra egy jókora kupac robotharcost is, gyakorlatilag semmi igazán fontos nem történik. Olyan a sztori, mintha egy prológ lenne, egy felvezető rész, amit aztán követhet a tényleges háború, ahol az iméntiek során megedződött legényeink-leányaink majd jól odavernek a beste lényeknek. Nos, nem vernek – igaz, a jó nyolc-tízórás sztorit követően furán is venné ki magát.